Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


farsang

2009.10.17

 

Farsang farka - bállal, fánkkal - Busótánc

Csoóri Sándor: Farsang napi kutyabál

De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsang napján
minden kutya
bálba kutyagolna.
Nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha is.

Komondor kényelmes,
lassú táncot ropta,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba.

 

 

 

Tarbay Ede: Farsangi maskarák

ÖRDÖGÖK
Három lyukas
vicsori-fogas
kivájt-bélű, sárgatök:
mi vagyunk az ördögök!
ANGYALOK
Három fehér
tollas, pucér
inges, réklis szárnyasok:
mi vagyunk az angyalok!
ÖRDÖGÖK
Azt kívánjuk
este, reggel
vidám kedvvel
feküdjenek, keljenek
e házban az emberek!
ANGYALOK
Fazekukba
pulyka, kappan,
mindenféle jó főjön,
kéményük is füstöljön!
ÖRDÖGÖK ANGYALOK
Kolbász, sonka,
csülök, borda,
diós, mákos mind jöhet,
itt a zsákunk, töltsétek meg!

 

 

kaposvar-farsang

 

 

Gyárfás Endre: Varjúfarsang-Kárkarnevál

Szól a Csóka:
-Varjú Vendel!
Holnap bál lesz,
ne feledd el!
Diszkógöncben
vagy frakkban,
légy ott, hiszen
farsang van;
fürge szárnyán
mókát szállít
január.
Ám a Varjú
ennyit mond csak:
-Kár, kár, kár.
Végül persze
elmegy Vendel,
polkázik a
verebekkel,
tangózik a
sirállyal,
mulatatja
vidám dal.
S mikor farsang
farkát húzza
február
így szól Vendel:
-Kár, hogy elmúlt,
kár, kár, kár!

 

http://www.valentin-nap-ajandek-otletek.hu/_user/browser/Image/valentin/fff.JPG

 

Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.
Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre.
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
kék füles dinnyével
golyózott.
Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj
paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám!
Ilyen volt a híres
bolond-bál!

 

 

 

 

Farsangi mulatságra

2-Sárga murok, zöld uborka,
Szökjünk, mint a kecskebéka!
-Hó te Gyurka, hó te hó!
Ne szökjél úgy, mint a ló.
-Hogyha hívnak, fogadd el!
Ha kergetnek, szaladj el!
-Tágasságot nekünk is,
Ha kicsikék vagyunk is!

Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot
Takarodjon el a tél
Örvendezzen aki él.

 

 

 A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal  a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk! Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen

József Attila: Étkek áradata- részlet

Ím, hát aki mértékkel

szórakozott az étkekkel,

s nem roggyant meg keze- lába,

jöhet a táncos- oskolába.

Járjuk, mint a szél a pusztán,

fölfrissülünk majd káposztán,

s ha még fogát feni falánk,-

frissen sül a farsangi fánk,

kívül piros, belül foszlik,

míg a vendég el nem oszlik.

S aki panasszal van bajba,

menjen a sóhivatalba !

 

Farsangi rigmusok
Nyakon vágott ez a konyak,
legyetek ti hatékonyak!
Én egy litert bevedelek,
utána majd leheverek!

Ihaj-csuhaj! Juhéja!
Lángost eszik a béka!

Maszkabálból míg hazajutsz,
leválik a macskabajusz!
Édesanyám ki ne nevess,
imhol hol az orjaleves?!

Juhéja! Ihaj-csuhaj!
Megőszült az árvalányhaj!

A sok bortól ég a gyomrom,
a konyhában csetlem-botlom!
Arcom piros, orrom veres,
kicsi kincsem engem szeress!

Ihaj-csuhaj, juhéja!
Be ne ess a fazékba!

Már a maszkom rég leszakadt,
benn fekszem én a pad alatt.
Gyere rózsám, bújj be ide,
porzó leszek, te meg bibe!

Ihaj-csuhaj, juhéja,
megcsipkedett a héja!

Kivirágzik az én orrom,
igyál komám, rontom-bontom!
Van étel a fazékba`
bele ugrott a béka!

Ihaj-csuhaj, farsangolok,
meg ne lássanak a papok!

Jobb ha most már csendben leszek,
Petőfitől leckét veszek!
Hogyan írjam meg a rigmust,
el ne rontsam a jó taktust!

Ihaj-csuhaj kutyafül!
Napóleon hegedül!
  Szuhanics Albert

Farsangoló
Farsangra hívta Év apó
tizenkét gyermekét,
vidám jelmezbált rendezett,
s a természet zenélt.
A Szél a fúvós hangszerek
körül szorgoskodott,
a Nap derűsen zongorált,
az Eső meg dobolt.

Jelmezbe öltözött az Év
mindegyik gyermeke,
álarcos hónapok közül
nem búsult senki se.
Október macska maskarát
öltött fel magára,
Március pedig cápaként
beúszott a bálba.

December lovon érkezett,
mert ő huszárnak állt,
November sánta koldusként
követte Januárt,
aki királynak öltözött,
s mellette volt bolond
a kerge Április, kinek felét
se hidd, mit mond.

Lepkeszárnyon szállt Augusztus
testvérei fölött,
s fogoly jelmezt viselt Május,
épp börtönből szökött.
A ledér Július pajkos
sellőként volt jelen,
és Szeptember, mint Cupido
csücsült egy fellegen.

Végül Június is megjött
fűzfa jelmezében,
csak a telet búcsúztató
Február volt éppen
aki elkésett cseppet, mert
hóember szerepben
majdnem elolvadt szegény a
várva-várt melegben.
  Bódai-Soós Judit

 http://www.pottom-panka.hu/picts/farsangi_baba.jpg

A farsangi időszak Vízkereszttel (január 6.) indul és a nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig, azaz március elejéig tart. A farsang ideje húshagyókeddel végződik (az elnevezés a böjt végére utal), e napnak a német neve Fastnacht, azaz böjtelőéj. E szó bajor- osztrák közvetítéssel Vaschanc alakban került a magyar nyelvbe, ebből lett fassang, majd újabb félrehallás nyomán farsang.

A farsang a bálok, táncmulatságok időszaka már régtől fogva. A farsang kivétel a keresztény hagyománykörhöz is kapcsolódó ünnepeinkhez képest, ilyenkor ugyanis pogány szokásokat elevenítettek fel, melyeket az egyház évszázadokig üldözött. Később azonban elfogadóbbá vált az egyház, engedélyezte a zajos vidámságokat, s hitelesítendő lépését, Jézus életéből vett történésről, a kánai menyegzőről emlékezik meg, arról a csodatételről, amikor Krisztus 600 liter vizet borrá változtatott egy lakodalomban. Ezzel magyarázzák, hogy a farsang a lakodalmak ideje volt sokáig.

A farsangi ünnepkör legjellemzőbb mozzanata a jelmezes- álarcos alakoskodás. Ennek hagyománya egészen a 15. századtól kezdve élt, számos írásos emlékünk vall farsang alkalmából történő férfi- női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodásról. Szamosszegen és Panyolán még ma is élő szokás, hogy legénycsoportok járják a fonókat, ahol betyárok (pusztai szegénylegények) életéből vett jeleneteket, tréfás és durva elemeket tartalmazó lakodalmas és halottas játékokat adnak elő. Ezekben sokszor szerepelnek állatalakok: a ló, a kecske, a gólya.

A téli ünnepkörben különösen fontos szerep jutott az ördögnek, akit szarvas ördögmaskarával jelenítettek meg. A maszkokhoz elsősorban kecskeszarvat használtak, érthető módon, hisz a kecskebak az ördög állata. Az egyház ezért is tartotta a farsangot az ördög művének.

A farsanghoz számos termékenységvarázsló ill. termésvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik. Ezek a farsangolók köszöntőiben, dramatikus játékainak egyes mozzanataiban nyilvánulnak meg, részint bizonyos előírásokban. Az előírások legtöbbje a kender növekedésével kapcsolatos, pl.: a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, vagy ugyanebből a célból a húslevesbe hosszú tésztát kell főzni. Szintén idekapcsolódik az a népszokás, hogy sok helyen a pártában maradt lányokkal tuskót húzattak.


Busójárás

Busó maszk
A farsangi alakoskodó szokások eredetét történelmi népmonda magyarázza. A busójárásnak, a mohácsi délszláv népcsoport, a sokácok, látványos farsangi beöltözésének, maszkviselésének előzménye a 150 évig elnyomó hatalomként Magyarországon táborozó török kiűzéséhez kapcsolódik.

A monda szerint a török által sanyargatott Mohács lakói a Mohács-szigetre menekültek, ahol egy este a bujdosók előtt megjelent egy öreg ember. Csak ennyit mondott a csodálkozó embereknek: „Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul!”, s eltűnt. Nem sokkal ezután egy délceg termetű, álarcos vitéz lépett a menekültek közé, s tanácsára a következőt tették a sokácok: ördögpofát formázó álarcot és maszkot öltöttek, az éjjeli vihar leple alatt áteveztek a Dunán, és fafegyverekkel, kereplőkkel óriási lármát csapva ijesztettek a törökökre, akik fejvesztve menekültek el.

A busójárás ezzel a történettel cseng egybe, azzal az eltéréssel, hogy a busók – szalmával kitömött, birkabundás, ijesztő maszkot viselő álarcosok – a telet zavarják (és temetik) el.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

galgaguta józsef attila utca 45

(mari, 2013.01.14 09:36)

busika moss mert meg halsz